Iskolatörténet
A kezdetekről nincs pontos adat, de a középkorban az első plébániai iskola lehetett, amelyben akkoriban írást, olvasást, számolást, bibliai történeteket és hittant tanítottak.
Az l560. évi nagyszombati zsinat a hívek gyermekeinek tanítását a lelkészeknek már kötelezővé tette.
Villány térsége ekkortájt török uralom alatt sínylődött, így iskola valószínűleg nem működött. Az első hiteles adat 1757-ből való, amikor is Klimó pécsi püspök már megemlítette, hogy a villányi plébánia az iskola épületében működött. A történeti források egyértelműen mégis az 1776-os esztendőhöz kötik a villányi alapfokú oktatás kezdetét.
1787-ben a téli hónapokban 50 tanuló látogatta az iskolát. 1795-ben bevezették a vasárnapi iskolát, melybe az iparos- és kereskedő inasok hetente 2-2 órát jártak. 1825-ben egy másik épületet kapott az iskola, melyet 3 évvel később téglapadlóval láttak el. 1840-ben a püspök elrendelte, hogy az iskolai osztályzatokat attól fogva a plébánia jegyzőkönyvébe kellett írni. 1846-ban 362 iskolást vizsgáztatott az egyházi főhatóság. Az 1868. évi egyik törvény előírta a hatosztályú népiskolák felállítását, az iskolaszékek alakítását, 1869-ben az iskola állami fenntartásúvá vált. 1892-ben új iskolaépületet adtak át, melyben az oktatás-nevelés ismét a katolikus egyház irányítása alá került.
Az I. Világháború idején a tanítás csak zökkenőkkel folyt, mert az épületbe katonákat szállásoltak el és a tanítókat katonai szolgálatra hívták be. 1918-ban Baranyát, így Villányt is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai szállták meg. Az iskolapolitikát így Belgrádból irányították. A villányi iskolában ekkor – népszavazás alapján – a német lett a tanítás nyelve, de a tanítók titokban magyarul is oktattak. Az 1921. XXX. tc. előírta, hogy minden gyermeket a hatodik életévének betöltését követő tanévtől kezdődően kilenc éven át (6 elemi+3 év továbbképző iskolai) nyilvános oktatásban kell részesíteni.
Villányban ekkor 255 fő 6-11 éves, 148 fő 12-14 éves tanuló látogatta az iskolát. A tantárgyakat magyar nyelven tanították, a német nyelv egy tantárgy volt a sok közül. 1936-ban a szülők szavazata alapján áttértek az A típusú oktatásra, ami annyit jelentett, hogy a tantárgyak szinte mindegyikét német nyelven tanítottak az iskolában. Az 1939-es tanévtől kezdve az iskolában négy osztály működött, 3 kisebbségi és 1 magyar.
Később a kisebbségiből „vegyes”,német-magyar osztályt is létrehoztak, így mindhárom oktatási forma, A,B,C típus előfordult. 1941-ben a II. Világháború eseményeként ismét katonákat szállásoltak az iskola épületébe, így hónapokig szünetelt a tanítás. 1942-ben szénszünetet is el kellett rendelni, de egyéb okok miatt is sokszor bezárt az iskola.
1945 januárjában ismét megkezdődött a rendszeres tanítás. Problémát a tankönyv- és pedagógus ellátás jelentett. 1948 júliusában államosították a villányi katolikus elemi népiskolát. 1949 után az intézmény központi körzeti iskola lett, 10 település tartozott hozzá, 390 tanulóval. Az orosz nyelv tanítását ekkor tették kötelezővé. Az 1952/53-as tanévben a 16 tanulócsoportot számláló iskola a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel. 1953/54-ben ismét hangsúlyosabb szerepet kapott a német nyelv tanítása, igaz, csatlakozó órákban.
1954-ben új épülettel gazdagodott az intézmény, kialakították a napközi otthont is. Az úttörőmozgalom jelentékeny szerepet játszott ezekben az években. Az 1957/58-as tanévben ismét kiemelt szereppel bírt a nemzetiségi nyelv oktatása, az orosz mellett idegen nyelvként is oktatni kezdték. 1968-ban gyógypedagógiai, kisegítő (speciális) tagozat alakult. 1968-ban kezdett kiépülni a szaktantermi rendszer. 1986-ban beindult a német kétnyelvű oktatás. Tantárgyak (történelem, földrajz) német nyelvi oktatása kezdődött el. 1989-ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller-iskolával. 1991-ben kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával.
1992-ben létrejött a Körzeti Általános Iskola Alapítványa.
1995-ben, az úttörőszervezet felbomlása után megalakul a Szársomlyó Gyermekei Szabadidő Kör. 1996-ban beindult az alapfokú művészeti oktatás zene- és táncművészeti ágakban. Megalakul az Iskolai Sportkör. 1997-ben 12 számítógéppel és Internet hozzáféréssel számítástechnika tantermet adtak át. Diákönkormányzat alakul. 1998-óta jelenik meg az iskola újságja „Kisdiák” néven.
Munkatársaink a 2023/24-es tanévben
Nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak
Strnád Klaudia – iskolatitkár
Technikai dolgozók
Peiszer Tünde – takarító
Grimbold Lívia- takarító
Kelemen Andrea – takarító
Ulrich József Bálint- karbantartó
Ulrich József Bálintné – takarító
Munkatársaink
| Pedagógus | Tanított tantárgyak | Megjegyzés |
| Ahmann Balázs | rézfúvós hangszerek, kamarazene, szolfézs | művészetoktatás |
| Baranyi Ágnes | természettudomány, biológia, földrajz, technika, digitális kultúra, napközi | munkaközösség-vezető |
| Czinczárné Gettó Dalma | nemzetiségi német, német népismeret, matematika, német nemzetiségi tánc | intézményvezető-helyettes, osztályfőnök 6. a |
| Dénes Nikolett | matematika, etika, technika és tervezés, vizuális kultúra, alprogrami foglalkozások, napközi | osztálytanító 3. a |
| Fritsch Mariann Éva | habilitáció-rehabilitáció, német nemzetiségi nyelv, DSD szakkör, napközi | gyógypedagógus |
| Gaál Katalin Zsuzsanna | ének-zene, fejlesztő foglalkozás, szolfézs | osztályfőnök 8.a, művészetoktatás |
| Gyenis Zita | matematika | |
| Hajas Andrea | testnevelés, fizika, kémia, digitális kultúra, kölyökfitnesz, mazsorett, röplabda | |
| Juhász Tiborné | korrepetíció | művészetoktatás |
| Keményné Mecséri Márta | felmentési idejét tölti | |
| Kész Judit | matematika, magyar nyelv és irodalom,ének-zene, etika, alprogrami foglalkozások | osztályfőnök 1. a |
| Kósa-Jójárt Kíra Bella | logopédia | logopédus |
| Kővári Bernadette | magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, dráma és színház, alprogrami foglalkozások, napközi | osztálytanító 1. a |
| Kürti Istvánné | nemzetiségi német, német népismeret, alprogrami foglalkozás | osztálytanító 1. a |
| Laurinyecz Tünde | matematika | |
| Maczkó Vivien | magyar irodalom és nyelvtan, történelem | intézményvezető |
| Magonyiné Maurer Marianna | angol nyelv, történelem | osztályfőnök 7. a |
| Modrovitsné Györgyi Cecília | magyar nyelv és irodalom, matematika, etika, vizuális kultúra, technika és tervezés, környezetismeret, alprogrami foglalkozások, könyvtár, napközi | osztályfőnök 4.a |
| Radnai-Kiss Anett | nemzetiségi német, német népismeret, DSD szakkör, német nemzetiségi tánc | munkaközösség-vezető |
| Szabóné Rózsa Ida | magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, alprogrami foglalkozások | osztályfőnök 3.a, munkaközösség-vezető |
| Szakálosné Tompos Timea Erzsébet | matematika, ének-ezen, vizuális kultúra, technika és tervezés, alprogrami foglalkozások | osztálytanító 2. a,, osztálytanító 1. a, DÖK-segítő tanár |
| Szücsné Pólya Csilla | magyar nyelv és testnevelés, alprogrami foglalkozások, etika | osztályfőnök 2.a, munkaközösség-vezető |
| Vass Benjámin | fafúvós hangszerek (klarinét, szaxofon), furulya | művészetoktatás |
| Wágnerné Tóth Anita Fruzsina | fafúvós hangszerek (fuvola), furulya, korrepetíció, szolfézs | művészetoktatás |
| Wittmann Tamás | testnevelés, testmozgás alapú alprogram | osztályfőnök 5. a |