Iskolatörténet
A kezdetekről nincs pontos adat, de a középkorban az első plébániai iskola lehetett, amelyben akkoriban írást, olvasást, számolást, bibliai történeteket és hittant tanítottak.
Az l560. évi nagyszombati zsinat a hívek gyermekeinek tanítását a lelkészeknek már kötelezővé tette.
Villány térsége ekkortájt török uralom alatt sínylődött, így iskola valószínűleg nem működött. Az első hiteles adat 1757-ből való, amikor is Klimó pécsi püspök már megemlítette, hogy a villányi plébánia az iskola épületében működött. A történeti források egyértelműen mégis az 1776-os esztendőhöz kötik a villányi alapfokú oktatás kezdetét.
1787-ben a téli hónapokban 50 tanuló látogatta az iskolát. 1795-ben bevezették a vasárnapi iskolát, melybe az iparos- és kereskedő inasok hetente 2-2 órát jártak. 1825-ben egy másik épületet kapott az iskola, melyet 3 évvel később téglapadlóval láttak el. 1840-ben a püspök elrendelte, hogy az iskolai osztályzatokat attól fogva a plébánia jegyzőkönyvébe kellett írni. 1846-ban 362 iskolást vizsgáztatott az egyházi főhatóság. Az 1868. évi egyik törvény előírta a hatosztályú népiskolák felállítását, az iskolaszékek alakítását, 1869-ben az iskola állami fenntartásúvá vált. 1892-ben új iskolaépületet adtak át, melyben az oktatás-nevelés ismét a katolikus egyház irányítása alá került.
Az I. Világháború idején a tanítás csak zökkenőkkel folyt, mert az épületbe katonákat szállásoltak el és a tanítókat katonai szolgálatra hívták be. 1918-ban Baranyát, így Villányt is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai szállták meg. Az iskolapolitikát így Belgrádból irányították. A villányi iskolában ekkor – népszavazás alapján – a német lett a tanítás nyelve, de a tanítók titokban magyarul is oktattak. Az 1921. XXX. tc. előírta, hogy minden gyermeket a hatodik életévének betöltését követő tanévtől kezdődően kilenc éven át (6 elemi+3 év továbbképző iskolai) nyilvános oktatásban kell részesíteni.
Villányban ekkor 255 fő 6-11 éves, 148 fő 12-14 éves tanuló látogatta az iskolát. A tantárgyakat magyar nyelven tanították, a német nyelv egy tantárgy volt a sok közül. 1936-ban a szülők szavazata alapján áttértek az A típusú oktatásra, ami annyit jelentett, hogy a tantárgyak szinte mindegyikét német nyelven tanítottak az iskolában. Az 1939-es tanévtől kezdve az iskolában négy osztály működött, 3 kisebbségi és 1 magyar.
Később a kisebbségiből „vegyes”,német-magyar osztályt is létrehoztak, így mindhárom oktatási forma, A,B,C típus előfordult. 1941-ben a II. Világháború eseményeként ismét katonákat szállásoltak az iskola épületébe, így hónapokig szünetelt a tanítás. 1942-ben szénszünetet is el kellett rendelni, de egyéb okok miatt is sokszor bezárt az iskola.
1945 januárjában ismét megkezdődött a rendszeres tanítás. Problémát a tankönyv- és pedagógus ellátás jelentett. 1948 júliusában államosították a villányi katolikus elemi népiskolát. 1949 után az intézmény központi körzeti iskola lett, 10 település tartozott hozzá, 390 tanulóval. Az orosz nyelv tanítását ekkor tették kötelezővé. Az 1952/53-as tanévben a 16 tanulócsoportot számláló iskola a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel. 1953/54-ben ismét hangsúlyosabb szerepet kapott a német nyelv tanítása, igaz, csatlakozó órákban.
1954-ben új épülettel gazdagodott az intézmény, kialakították a napközi otthont is. Az úttörőmozgalom jelentékeny szerepet játszott ezekben az években. Az 1957/58-as tanévben ismét kiemelt szereppel bírt a nemzetiségi nyelv oktatása, az orosz mellett idegen nyelvként is oktatni kezdték. 1968-ban gyógypedagógiai, kisegítő (speciális) tagozat alakult. 1968-ban kezdett kiépülni a szaktantermi rendszer. 1986-ban beindult a német kétnyelvű oktatás. Tantárgyak (történelem, földrajz) német nyelvi oktatása kezdődött el. 1989-ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller-iskolával. 1991-ben kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával.
1992-ben létrejött a Körzeti Általános Iskola Alapítványa.
1995-ben, az úttörőszervezet felbomlása után megalakul a Szársomlyó Gyermekei Szabadidő Kör. 1996-ban beindult az alapfokú művészeti oktatás zene- és táncművészeti ágakban. Megalakul az Iskolai Sportkör. 1997-ben 12 számítógéppel és Internet hozzáféréssel számítástechnika tantermet adtak át. Diákönkormányzat alakul. 1998-óta jelenik meg az iskola újságja „Kisdiák” néven.
Munkatársaink
| Pedagógus | Tanított tantárgyak | Megjegyzés |
| Ahmann Balázs | rézfúvós hangszerek, kamarazene | művészetoktatás |
| Baranyi Ágnes | természetismeret, biológia, földrajz, technika | osztályfőnök 7.b, munkaközösség-vezető |
| Bella Zoltánné | matematika, művészeti, testmozgás alapú, életgyakorlat alapú és logikai alprogram | |
| Benedek Sándor | informatika | |
| Czinczárné Gettó Dalma | nemzetiségi német, német népismeret, matematika | munkaközösség-vezető |
| Dancsó Regina | matematika, etika/hit-és erkölcstan, természetismeret, ének-zene, testnevelés, művészeti, digitális és logika alapú alprogram | |
| Dr. Szalontai Jenőné | napközi, mazsorett | |
| Fáncsi Judit | kémia | |
| Gaál Katalin Zsuzsanna | magyar nyelv és irodalom, ének-zene, szolfézs | osztályfőnök 5.a |
| Hajas Andrea | etika/hit-és erkölcstan, testnevelés, napközi, digitális alprogram | |
| Hasznicsné Végvári Ágnes | matematika, fizika, informatika | |
| Horváthné Fritsch Mariann Éva | nemzetiségi német, német népismeret, habilitáció-rehabilitáció | gyógypedagógus |
| Igli Mária Hilda | magyar nyelv | |
| Keményné Mecséri Márta | magyar nyelv és irodalom, rajz, művészeti és életgyakorlat alapú alprogram | osztályfőnök 2.a |
| Kész Judit | matematika, etika/hit-és erkölcstan, ének-zene, rajz, testnevelés, technika, digitális és művészeti alprogram, életgyakorlat és logika alapú alprogram | |
| Kovács Zsolt | fafúvós hangszerek, kamarazene | művészetoktatás |
| Kósa-Jójárt Kíra Bella | logopédia | logopédus |
| Kővári Bernadette | magyar nyelv és irodalom, etika/hit-és erkölcstan, honismeret | osztályfőnök 5.b |
| Kürti Istvánné | nemzetiségi német, német népismeret | |
| Maczkó Vivien | magyar irodalom, történelem | osztályfőnök 7.a, mb. intézményvezető |
| Magonyiné Maurer Marianna | angol nyelv, történelem | |
| Modrovitsné Györgyi Cecilia | magyar nyelv és irodalom, matematika, rajz, technika | osztályfőnök 1.a |
| Neizer Zoltán | testnevelés, technika | |
| Radnai-Kiss Anett | nemzetiségi német, német népismeret | osztályfőnök 6.a, munkaközösség-vezető |
| Szabóné Rózsa Ida | magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, rajz, technika | osztályfőnök 4.a |
| Szakálosné Tompos Timea Erzsébet | magyar nyelv és irodalom, természetismeret, ének-zene, rajz, technika | osztályfőnök 8.a, DÖK-segítő |
| Szücsné Pólya Csilla | magyar nyelv és irodalom, matematika, testnevelés, rajz, technika | osztályfőnök 3.a, munkaközösség-vezető |
| Wéber Imre János | rajz | rajzszakkör |
| Wittmann Tamás | testnevelés, testmozgás alapú alprogram |
Nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak
Strnád Klaudia – iskolatitkár
Technikai dolgozók
Csike Zoltánné – takarító
Kelemen Andrea – takarító
Szabó Éva – takarító
Ulrich József – karbantartó
Ulrich Józsefné – takarító