Iskolatörténet

A kezdetekről nincs pontos adat, de a középkorban az első plébániai iskola lehetett, amelyben akkoriban írást, olvasást, számolást, bibliai történeteket és hittant tanítottak.

Az l560. évi nagyszombati zsinat a hívek gyermekeinek tanítását a lelkészeknek már kötelezővé tette.

Villány térsége ekkortájt török uralom alatt sínylődött, így iskola valószínűleg nem működött. Az első hiteles adat 1757-ből való, amikor is Klimó pécsi püspök már megemlítette, hogy a villányi plébánia az iskola épületében működött. A történeti források egyértelműen mégis az 1776-os esztendőhöz kötik a villányi alapfokú oktatás kezdetét.

1787-ben a téli hónapokban 50 tanuló látogatta az iskolát. 1795-ben bevezették a vasárnapi iskolát, melybe az iparos- és kereskedő inasok hetente 2-2 órát jártak. 1825-ben egy másik épületet kapott az iskola, melyet 3 évvel később téglapadlóval láttak el. 1840-ben a püspök elrendelte, hogy az iskolai osztályzatokat attól fogva a plébánia jegyzőkönyvébe kellett írni. 1846-ban 362 iskolást vizsgáztatott az egyházi főhatóság. Az 1868. évi egyik törvény előírta a hatosztályú népiskolák felállítását, az iskolaszékek alakítását, 1869-ben az iskola állami fenntartásúvá vált. 1892-ben új iskolaépületet adtak át, melyben az oktatás-nevelés ismét a katolikus egyház irányítása alá került.

Az I. Világháború idején a tanítás csak zökkenőkkel folyt, mert az épületbe katonákat szállásoltak el és a tanítókat katonai szolgálatra hívták be. 1918-ban Baranyát, így Villányt is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai szállták meg. Az iskolapolitikát így Belgrádból irányították. A villányi iskolában ekkor – népszavazás alapján – a német lett a tanítás nyelve, de a tanítók titokban magyarul is oktattak. Az 1921. XXX. tc. előírta, hogy minden gyermeket a hatodik életévének betöltését követő tanévtől kezdődően kilenc éven át (6 elemi+3 év továbbképző iskolai) nyilvános oktatásban kell részesíteni.

Villányban ekkor 255 fő 6-11 éves, 148 fő 12-14 éves tanuló látogatta az iskolát. A tantárgyakat magyar nyelven tanították, a német nyelv egy tantárgy volt a sok közül. 1936-ban a szülők szavazata alapján áttértek az A típusú oktatásra, ami annyit jelentett, hogy a tantárgyak szinte mindegyikét német nyelven tanítottak az iskolában. Az 1939-es tanévtől kezdve az iskolában négy osztály működött, 3 kisebbségi és 1 magyar.

Később a kisebbségiből „vegyes”,német-magyar osztályt is létrehoztak, így mindhárom oktatási forma, A,B,C típus előfordult. 1941-ben a II. Világháború eseményeként ismét katonákat szállásoltak az iskola épületébe, így hónapokig szünetelt a tanítás. 1942-ben szénszünetet is el kellett rendelni, de egyéb okok miatt is sokszor bezárt az iskola.

1945 januárjában ismét megkezdődött a rendszeres tanítás. Problémát a tankönyv- és pedagógus ellátás jelentett. 1948 júliusában államosították a villányi katolikus elemi népiskolát. 1949 után az intézmény központi körzeti iskola lett, 10 település tartozott hozzá, 390 tanulóval. Az orosz nyelv tanítását ekkor tették kötelezővé. Az 1952/53-as tanévben a 16 tanulócsoportot számláló iskola a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel. 1953/54-ben ismét hangsúlyosabb szerepet kapott a német nyelv tanítása, igaz, csatlakozó órákban.

1954-ben új épülettel gazdagodott az intézmény, kialakították a napközi otthont is. Az úttörőmozgalom jelentékeny szerepet játszott ezekben az években. Az 1957/58-as tanévben ismét kiemelt szereppel bírt a nemzetiségi nyelv oktatása, az orosz mellett idegen nyelvként is oktatni kezdték. 1968-ban gyógypedagógiai, kisegítő (speciális) tagozat alakult. 1968-ban kezdett kiépülni a szaktantermi rendszer. 1986-ban beindult a német kétnyelvű oktatás. Tantárgyak (történelem, földrajz) német nyelvi oktatása kezdődött el. 1989-ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller-iskolával. 1991-ben kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával.

1992-ben létrejött a Körzeti Általános Iskola Alapítványa.

1995-ben, az úttörőszervezet felbomlása után megalakul a Szársomlyó Gyermekei Szabadidő Kör. 1996-ban beindult az alapfokú művészeti oktatás zene- és táncművészeti ágakban. Megalakul az Iskolai Sportkör. 1997-ben 12 számítógéppel és Internet hozzáféréssel számítástechnika tantermet adtak át. Diákönkormányzat alakul. 1998-óta jelenik meg az iskola újságja „Kisdiák” néven.

Munkatársaink a 2023/24-es tanévben

 

Nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak
Strnád Klaudia – iskolatitkár

Technikai dolgozók
Peiszer Tünde – takarító
Grimbold Lívia- takarító
Kelemen Andrea – takarító
Ulrich József Bálint- karbantartó
Ulrich József Bálintné – takarító

 

Munkatársaink

Pedagógus Tanított tantárgyak Megjegyzés
Ahmann Balázs rézfúvós hangszerek, kamarazene, szolfézs művészetoktatás
Baranyi Ágnes természettudomány, biológia, földrajz, technika, digitális kultúra, napközi munkaközösség-vezető
Czinczárné Gettó Dalma nemzetiségi német, német népismeret, matematika, német nemzetiségi tánc intézményvezető-helyettes, osztályfőnök 6. a
Dénes Nikolett matematika, etika, technika és tervezés, vizuális kultúra, alprogrami foglalkozások, napközi osztálytanító 3. a
Fritsch Mariann Éva habilitáció-rehabilitáció, német nemzetiségi nyelv, DSD szakkör, napközi gyógypedagógus
Gaál Katalin Zsuzsanna ének-zene, fejlesztő foglalkozás, szolfézs osztályfőnök 8.a, művészetoktatás
Gyenis Zita matematika
Hajas Andrea testnevelés, fizika, kémia, digitális kultúra, kölyökfitnesz, mazsorett, röplabda
Juhász Tiborné korrepetíció művészetoktatás
Keményné Mecséri Márta felmentési idejét tölti
Kész Judit matematika, magyar nyelv és irodalom,ének-zene, etika, alprogrami foglalkozások  osztályfőnök 1. a
Kósa-Jójárt Kíra Bella logopédia logopédus
Kővári Bernadette magyar nyelv és irodalom, hon- és népismeret, dráma és színház, alprogrami foglalkozások, napközi osztálytanító 1. a
Kürti Istvánné nemzetiségi német, német népismeret, alprogrami foglalkozás  osztálytanító 1. a
Laurinyecz Tünde matematika
Maczkó Vivien magyar irodalom és nyelvtan, történelem intézményvezető
Magonyiné Maurer Marianna angol nyelv, történelem  osztályfőnök 7. a
Modrovitsné Györgyi Cecília magyar nyelv és irodalom, matematika, etika, vizuális kultúra, technika és tervezés, környezetismeret, alprogrami foglalkozások, könyvtár, napközi osztályfőnök 4.a
Radnai-Kiss Anett nemzetiségi német, német népismeret, DSD szakkör, német nemzetiségi tánc munkaközösség-vezető
Szabóné Rózsa Ida magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, alprogrami foglalkozások osztályfőnök 3.a, munkaközösség-vezető
Szakálosné Tompos Timea Erzsébet matematika, ének-ezen, vizuális kultúra, technika és tervezés, alprogrami foglalkozások osztálytanító 2. a,, osztálytanító 1. a,  DÖK-segítő tanár
Szücsné Pólya Csilla magyar nyelv és testnevelés, alprogrami foglalkozások, etika osztályfőnök 2.a, munkaközösség-vezető
Vass Benjámin fafúvós hangszerek (klarinét, szaxofon), furulya művészetoktatás
Wágnerné Tóth Anita Fruzsina fafúvós hangszerek (fuvola), furulya, korrepetíció, szolfézs művészetoktatás
Wittmann Tamás testnevelés, testmozgás alapú alprogram  osztályfőnök 5. a