Iskolatörténet

A kezdetekről nincs pontos adat, de a középkorban az első plébániai iskola lehetett, amelyben akkoriban írást, olvasást, számolást, bibliai történeteket és hittant tanítottak.

Az l560. évi nagyszombati zsinat a hívek gyermekeinek tanítását a lelkészeknek már kötelezővé tette.

Villány térsége ekkortájt török uralom alatt sínylődött, így iskola valószínűleg nem működött. Az első hiteles adat 1757-ből való, amikor is Klimó pécsi püspök már megemlítette, hogy a villányi plébánia az iskola épületében működött. A történeti források egyértelműen mégis az 1776-os esztendőhöz kötik a villányi alapfokú oktatás kezdetét.

1787-ben a téli hónapokban 50 tanuló látogatta az iskolát. 1795-ben bevezették a vasárnapi iskolát, melybe az iparos- és kereskedő inasok hetente 2-2 órát jártak. 1825-ben egy másik épületet kapott az iskola, melyet 3 évvel később téglapadlóval láttak el. 1840-ben a püspök elrendelte, hogy az iskolai osztályzatokat attól fogva a plébánia jegyzőkönyvébe kellett írni. 1846-ban 362 iskolást vizsgáztatott az egyházi főhatóság. Az 1868. évi egyik törvény előírta a hatosztályú népiskolák felállítását, az iskolaszékek alakítását, 1869-ben az iskola állami fenntartásúvá vált. 1892-ben új iskolaépületet adtak át, melyben az oktatás-nevelés ismét a katolikus egyház irányítása alá került.

Az I. Világháború idején a tanítás csak zökkenőkkel folyt, mert az épületbe katonákat szállásoltak el és a tanítókat katonai szolgálatra hívták be. 1918-ban Baranyát, így Villányt is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai szállták meg. Az iskolapolitikát így Belgrádból irányították. A villányi iskolában ekkor – népszavazás alapján – a német lett a tanítás nyelve, de a tanítók titokban magyarul is oktattak. Az 1921. XXX. tc. előírta, hogy minden gyermeket a hatodik életévének betöltését követő tanévtől kezdődően kilenc éven át (6 elemi+3 év továbbképző iskolai) nyilvános oktatásban kell részesíteni.

Villányban ekkor 255 fő 6-11 éves, 148 fő 12-14 éves tanuló látogatta az iskolát. A tantárgyakat magyar nyelven tanították, a német nyelv egy tantárgy volt a sok közül. 1936-ban a szülők szavazata alapján áttértek az A típusú oktatásra, ami annyit jelentett, hogy a tantárgyak szinte mindegyikét német nyelven tanítottak az iskolában. Az 1939-es tanévtől kezdve az iskolában négy osztály működött, 3 kisebbségi és 1 magyar.

Később a kisebbségiből “vegyes”,német-magyar osztályt is létrehoztak, így mindhárom oktatási forma, A,B,C típus előfordult. 1941-ben a II. Világháború eseményeként ismét katonákat szállásoltak az iskola épületébe, így hónapokig szünetelt a tanítás. 1942-ben szénszünetet is el kellett rendelni, de egyéb okok miatt is sokszor bezárt az iskola.

1945 januárjában ismét megkezdődött a rendszeres tanítás. Problémát a tankönyv- és pedagógus ellátás jelentett. 1948 júliusában államosították a villányi katolikus elemi népiskolát. 1949 után az intézmény központi körzeti iskola lett, 10 település tartozott hozzá, 390 tanulóval. Az orosz nyelv tanítását ekkor tették kötelezővé. Az 1952/53-as tanévben a 16 tanulócsoportot számláló iskola a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel. 1953/54-ben ismét hangsúlyosabb szerepet kapott a német nyelv tanítása, igaz, csatlakozó órákban.

1954-ben új épülettel gazdagodott az intézmény, kialakították a napközi otthont is. Az úttörőmozgalom jelentékeny szerepet játszott ezekben az években. Az 1957/58-as tanévben ismét kiemelt szereppel bírt a nemzetiségi nyelv oktatása, az orosz mellett idegen nyelvként is oktatni kezdték. 1968-ban gyógypedagógiai, kisegítő (speciális) tagozat alakult. 1968-ban kezdett kiépülni a szaktantermi rendszer. 1986-ban beindult a német kétnyelvű oktatás. Tantárgyak (történelem, földrajz) német nyelvi oktatása kezdődött el. 1989-ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller-iskolával. 1991-ben kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával.

1992-ben létrejött a Körzeti Általános Iskola Alapítványa.

1995-ben, az úttörőszervezet felbomlása után megalakul a Szársomlyó Gyermekei Szabadidő Kör. 1996-ban beindult az alapfokú művészeti oktatás zene- és táncművészeti ágakban. Megalakul az Iskolai Sportkör. 1997-ben 12 számítógéppel és Internet hozzáféréssel számítástechnika tantermet adtak át. Diákönkormányzat alakul. 1998-óta jelenik meg az iskola újságja “Kisdiák” néven.