Iskolatörténet

A kezdetekről nincs pontos adat, de a középkorban az első plébániai iskola lehetett, amelyben akkoriban írást, olvasást, számolást, bibliai történeteket és hittant tanítottak.

Az l560. évi nagyszombati zsinat a hívek gyermekeinek tanítását a lelkészeknek már kötelezővé tette.

Villány térsége ekkortájt török uralom alatt sínylődött, így iskola valószínűleg nem működött. Az első hiteles adat 1757-ből való, amikor is Klimó pécsi püspök már megemlítette, hogy a villányi plébánia az iskola épületében működött. A történeti források egyértelműen mégis az 1776-os esztendőhöz kötik a villányi alapfokú oktatás kezdetét.

1787-ben a téli hónapokban 50 tanuló látogatta az iskolát. 1795-ben bevezették a vasárnapi iskolát, melybe az iparos- és kereskedő inasok hetente 2-2 órát jártak. 1825-ben egy másik épületet kapott az iskola, melyet 3 évvel később téglapadlóval láttak el. 1840-ben a püspök elrendelte, hogy az iskolai osztályzatokat attól fogva a plébánia jegyzőkönyvébe kellett írni. 1846-ban 362 iskolást vizsgáztatott az egyházi főhatóság. Az 1868. évi egyik törvény előírta a hatosztályú népiskolák felállítását, az iskolaszékek alakítását, 1869-ben az iskola állami fenntartásúvá vált. 1892-ben új iskolaépületet adtak át, melyben az oktatás-nevelés ismét a katolikus egyház irányítása alá került.

Az I. Világháború idején a tanítás csak zökkenőkkel folyt, mert az épületbe katonákat szállásoltak el és a tanítókat katonai szolgálatra hívták be. 1918-ban Baranyát, így Villányt is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai szállták meg. Az iskolapolitikát így Belgrádból irányították. A villányi iskolában ekkor – népszavazás alapján – a német lett a tanítás nyelve, de a tanítók titokban magyarul is oktattak. Az 1921. XXX. tc. előírta, hogy minden gyermeket a hatodik életévének betöltését követő tanévtől kezdődően kilenc éven át (6 elemi+3 év továbbképző iskolai) nyilvános oktatásban kell részesíteni.

Villányban ekkor 255 fő 6-11 éves, 148 fő 12-14 éves tanuló látogatta az iskolát. A tantárgyakat magyar nyelven tanították, a német nyelv egy tantárgy volt a sok közül. 1936-ban a szülők szavazata alapján áttértek az A típusú oktatásra, ami annyit jelentett, hogy a tantárgyak szinte mindegyikét német nyelven tanítottak az iskolában. Az 1939-es tanévtől kezdve az iskolában négy osztály működött, 3 kisebbségi és 1 magyar.

Később a kisebbségiből „vegyes”,német-magyar osztályt is létrehoztak, így mindhárom oktatási forma, A,B,C típus előfordult. 1941-ben a II. Világháború eseményeként ismét katonákat szállásoltak az iskola épületébe, így hónapokig szünetelt a tanítás. 1942-ben szénszünetet is el kellett rendelni, de egyéb okok miatt is sokszor bezárt az iskola.

1945 januárjában ismét megkezdődött a rendszeres tanítás. Problémát a tankönyv- és pedagógus ellátás jelentett. 1948 júliusában államosították a villányi katolikus elemi népiskolát. 1949 után az intézmény központi körzeti iskola lett, 10 település tartozott hozzá, 390 tanulóval. Az orosz nyelv tanítását ekkor tették kötelezővé. Az 1952/53-as tanévben a 16 tanulócsoportot számláló iskola a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel. 1953/54-ben ismét hangsúlyosabb szerepet kapott a német nyelv tanítása, igaz, csatlakozó órákban.

1954-ben új épülettel gazdagodott az intézmény, kialakították a napközi otthont is. Az úttörőmozgalom jelentékeny szerepet játszott ezekben az években. Az 1957/58-as tanévben ismét kiemelt szereppel bírt a nemzetiségi nyelv oktatása, az orosz mellett idegen nyelvként is oktatni kezdték. 1968-ban gyógypedagógiai, kisegítő (speciális) tagozat alakult. 1968-ban kezdett kiépülni a szaktantermi rendszer. 1986-ban beindult a német kétnyelvű oktatás. Tantárgyak (történelem, földrajz) német nyelvi oktatása kezdődött el. 1989-ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller-iskolával. 1991-ben kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával.

1992-ben létrejött a Körzeti Általános Iskola Alapítványa.

1995-ben, az úttörőszervezet felbomlása után megalakul a Szársomlyó Gyermekei Szabadidő Kör. 1996-ban beindult az alapfokú művészeti oktatás zene- és táncművészeti ágakban. Megalakul az Iskolai Sportkör. 1997-ben 12 számítógéppel és Internet hozzáféréssel számítástechnika tantermet adtak át. Diákönkormányzat alakul. 1998-óta jelenik meg az iskola újságja „Kisdiák” néven.

Munkatársaink

Pedagógus Tanított tantárgyak Megjegyzés
Ahmann Balázs rézfúvós hangszerek, kamarazene művészetoktatás
Baranyi Ágnes természetismeret, biológia, földrajz, technika osztályfőnök 7.b, munkaközösség-vezető
Bella Zoltánné matematika, művészeti, testmozgás alapú, életgyakorlat alapú és logikai alprogram
Benedek Sándor informatika
Czinczárné Gettó Dalma nemzetiségi német, német népismeret, matematika munkaközösség-vezető
Dancsó Regina matematika, etika/hit-és erkölcstan, természetismeret, ének-zene, testnevelés, művészeti, digitális és logika alapú alprogram
Dr. Szalontai Jenőné napközi, mazsorett
Fáncsi Judit kémia
Gaál Katalin Zsuzsanna magyar nyelv és irodalom, ének-zene, szolfézs osztályfőnök 5.a
Hajas Andrea etika/hit-és erkölcstan, testnevelés, napközi, digitális alprogram
Hasznicsné Végvári Ágnes matematika, fizika, informatika
Horváthné Fritsch Mariann Éva nemzetiségi német, német népismeret, habilitáció-rehabilitáció gyógypedagógus
Igli Mária Hilda magyar nyelv
Keményné Mecséri Márta magyar nyelv és irodalom, rajz, művészeti és életgyakorlat alapú alprogram osztályfőnök 2.a
Kész Judit matematika, etika/hit-és erkölcstan, ének-zene, rajz, testnevelés, technika, digitális és művészeti alprogram, életgyakorlat és logika alapú alprogram
Kovács Zsolt fafúvós hangszerek, kamarazene művészetoktatás
Kósa-Jójárt Kíra Bella logopédia logopédus
Kővári Bernadette magyar nyelv és irodalom, etika/hit-és erkölcstan, honismeret osztályfőnök 5.b
Kürti Istvánné nemzetiségi német, német népismeret
Maczkó Vivien magyar irodalom, történelem osztályfőnök 7.a, mb. intézményvezető
Magonyiné Maurer Marianna angol nyelv, történelem
Modrovitsné Györgyi Cecilia magyar nyelv és irodalom, matematika, rajz, technika osztályfőnök 1.a
Neizer Zoltán testnevelés, technika
Radnai-Kiss Anett nemzetiségi német, német népismeret osztályfőnök 6.a, munkaközösség-vezető
Szabóné Rózsa Ida magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, rajz, technika osztályfőnök 4.a
Szakálosné Tompos Timea Erzsébet magyar nyelv és irodalom, természetismeret, ének-zene, rajz, technika osztályfőnök 8.a, DÖK-segítő
Szücsné Pólya Csilla magyar nyelv és irodalom, matematika, testnevelés, rajz, technika osztályfőnök 3.a, munkaközösség-vezető
Wéber Imre János rajz rajzszakkör
Wittmann Tamás testnevelés, testmozgás alapú alprogram

 

Nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak
Strnád Klaudia – iskolatitkár

Technikai dolgozók
Csike Zoltánné – takarító
Kelemen Andrea – takarító
Szabó Éva – takarító
Ulrich József – karbantartó
Ulrich Józsefné – takarító